2013. október 19.

Merlot és a meggy

Hétköznapi meggyes sütit borral felturbózni nem a megszállottak perverziója. Bárki, aki kettőnél többször fogott a kezében fakanalat, tudja, hogy ezzel az egyszerű rafinériával olyan ízvilágot hozhat létre, melynek érzékelésekor az első kívánság mindjárt a második falat. Mert mit árthat egy kis vörösbor a meggyes tölteléknek? Semmit. De mennyit adhat hozzá? Na, ez a nem mindegy. Érdemes elgondolkodni a lehetőségeken akkor, amikor az olvasható a receptben, hogy „… ha a kimagozott meggy leve nincs 3 dl, akkor vízzel (esetleg vörösborral) kipótoljuk.” Vízzel?!?! De hát a víz higít bármit, amibe belekerül! Bezzeg a vörösbor! Ínycsiklandó karaktereket, plussz zamatokat, teltséget, struktúrát, életigenlést, szenvedélyt csempész a cuccba. Egyértelmű a döntés. Szerintem.
 


 S hogy miért pont merlot? Mert ha nagyon jól el van találva, ízéből, illatából is dől a meggy, szinte magától belecsobban egy ilyen töltelékbe. Én legutóbb egy 2011-es villányi finomságot választottam ehhez a sütihez a Fritsch pincészettől.  Tökéletesnek bizonyult. A recept egyáltalán nem bonyolult, itt található teljes egészében. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése