2013. november 3.

Pinot crni, ufó-e vagy?

Egy bor, ami elsőre meghökkenti az embert, s gyanakvó kérdéseket csalogat elő belőle: honnan jöttél, minek nevezzelek, ufó-e vagy? Aztán másodikra már nem is fontos mindez, mert csak az íz számít, az összhatás, a teltség, az elégedettség. Ez a különös bor a hercegszőlősi Belje Pincészet pinot noirja (pinot crni), ami valójában mindenre hasonlít, csak pinot noirra nem. Mégis, ha a horvát Baranja legnagyobb pincészete felé téved az ember, a méltán népszerű grasevinájuk (olaszrizlingjük) mellett érdemes ezt is megkóstolni.



Vina Belje – és a hozzá tartozó mintegy 600 ha szőlőterület – egy karnyújtásnyira található Villánytól, ami ugye megmagyaráz egyet és mást a borok ízét-struktúráját illetően. A napsütéses órák száma ott is rendkívül magas, melegebb is van sokkal, mint egy átlagos pinot-ültetvényen (Mátra, Etyek, Burgundia). Így aztán nem csoda, ha a baranjai pinot nem sok fajtajelleget produkál.

Érett, szinte túlérett erdei gyümölcsök adják az élmény alapvető ingereit, ami a bor vörösesbarna színe után már egyáltalán nem meglepő. Telt, kigyúrt testű pinot ez, komoly savakkal és durva alkohollal (16,5%), de valahogy mégis egyben van az egész, mint egy fűszeres-chilis mangócsatni, ami első hallásra bizarrnak hat, ám a végeredmény egy óriási NYAMM!

Megosztó bor ez, nem fog mindenkinek bejönni, ízlések és nyaklevesek ugye különbözők, de én azt gondolom, hogy manapság, amikor egyre többször szóba kerül a borok standardizálásának veszélye (a világ legtávolabbi szegleteiben készülő borok egyre kevésbé különböznek egymástól), nem árt a lelkünknek, ha ilyet is kóstolunk. Ha valaki pedig végképp elutasítja az ilyen pinot-t, csak egy picit kell továbbmennie, s próbálkozhat mással. Szerencsére a horvát Baranya bővelkedik pincészetekben, Hercegszőlős után egyből ott a következő település, Vörösmart a tünci, felfedezésre váró pincesorával, azon belül például a határ innenső oldalán is egyre népszerűbb Josić pincével.






Bejelentkezni nem igazán kell, hétvégén a nagyobb pincészetek nyitva vannak bárki előtt, a kisebbeket pedig bízzuk a szerencsénkre. Jó hangulatú kis kirándulás kerekedhet a szomszédnézőből, érdekes tapasztalatszerzéssel (a halászlét ott például halpaprikásnak hívják, nem véletlenül: pazarló bőkezűséggel kerül az alaplébe a fűszerpaprika, ennyi erővel hívhatnák akár halas paprikának is), de az emberek vendégszeretők nagyon, a borok közt pedig valóban akad néhány gyöngyszem. Néhány pohár után az is egyértelművé válik: ufók márpedig vannak. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése