2016. július 8.

Egy újabb tuti hely Villányban

Nagyon úgy tűnik, gasztroforradalom zajlik a bor városában. A Gere-féle Mandula és Bock József Óbor Étterme mellett eddig a Halasi Pincészet étlapja jelentette a biztonságot a borvidékre látogató ínyenceknek. Mostantól azonban Villány egyik kevésbé ismert részére, a Deák Ferenc utcába is érdemes elzarándokolnia bárkinek, aki kipróbálna valami különlegeset a megszokott ízeken túl.


A Kúria Boréttermet az Oportó tulajdonosa indította el. Bezárta régi bázisát, s megteremtett egy, a mai igényeknek megfelelő vendéglőt. A szebb napokat látott Oportó Étteremre valószínűleg mindenki emlékszik, aki egyszer már járt Villány központjában. A helyiek sokat mesélnek még ma is régi pompájáról, arról, hogy egykor milyen népszerűek voltak ott a hétvégi bálok, milyen ismert művészek jöttek el fellépni, s hogy mennyire természetes volt, hogy azokra az alkalmakra mindenki kiöltözött. Sokáig az Oportó jelentette az éttermet Villányban. Én már csak a bezárása előtti néhány évben ismertem meg, s bevallom őszintén, mély nyomokat nem hagyott bennem. A kínálat és a tálalás pont annyira volt változatos, mint a hétköznap délutánonként vetített szappanoperák forgatókönyve. 


A Kúria Borétterem szöges ellentéte az Oportónak. Étlapja nem nagy, viszont annál figyelemreméltóbb. Jól megfér egymással az újragondolt tökfőzelék, a lazacfilé vagy a marhasteak. Én konfitált nyúlcombot ettem, ropogós bundába forgatott nyúlgerinccel, melyhez köretként babragut (!) adtak. A nyúlcomb hihetetlen omlós volt, a köret pedig zseniális, simán beillett volna főételnek is. Desszertnek chilis csokitortát kértem tequila granitával. A csokitorta szinte szétolvadt a számban, a chili forróságát jól kompenzálta a jégkása hűvössége. A séf Hoffman Oszkár, aki többek között az Articsókában, a Loulouban és a Mandulában is dolgozott már, így nagyon izgulni nem kell a rendelt ételek minősége miatt.




Ha nem vagyunk éhesek, akkor is megéri letérni a pincesorról és beülni egy fröccsre vagy egy limonádéra. A csendes kis falusi utcáról belépve egy egészen másik világba csöppen az ember. A teraszon üldögélve olyan, mintha egy mediterrán bisztróban iddogálnánk, ha pedig lemegyünk a több mint száz éves pincébe, egy óriási étteremben találhatjuk magunkat. A hátsó kerthelyiségben, a szőlőtőkék között magasodnak az Oportóból átmentett faszerkezetes házikók, baráti bulik és családi összejövetelek tökéletes helyszínei.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése